Művelődés, kultúra

Művelődés és kultúra

A település két legfontosabb épülete a templom és az iskola. Az előbbi 1766 és1773 között épült, népi barokk stílusban. Méretei (25x12x35 m) nem tanúskodnak valamiféle nagyzási hóbortról, belső berendezése viszont igazán szemgyönyörködtető. Főoltárképét a bécsi mester S.J. Köbl készítette, s a Nagyboldogasszonynak szentelt épület leggyakoribb díszei a Szűz Mária-ábrázolások. Kisebb dombon áll, a pécs-mohácsi főútról is jól látszik.

A mellette lévő plébánia műemlék épület, melyet 1771-ben építettek, s évszázadokon keresztül szolgált plébánia hivatalként, adott helyet az egyházi anyakönyveknek és a Lánycsókon szolgáló plébánosak.

Az első egy tantermes katolikus elemi iskola 1762-ben létesült a településen, s jelentősége abban rejlett, hogy a kötelező elemi oktatás bevezetését is megelőzte, hiszen a Ratio Educations csak 1777-ben tette ezt kötelezővé.
1771. évben 40 iskolás gyermek tanult olvasás, írás és hittan tantárgyakat.
1828-as összeírás (Conscriptio Regnicolaris) alkalmával már 140 iskolás gyermekről írnak .
1857-ben két iskola működött: a két osztályos római katolikus népiskolában 99 fiú és 77 leány tanult, tanítójuk Wentzel Linder volt, akinek munkáját egy altanító segítette, és a görögkeleti iskola, melyben 14 fő tanult illír és német nyelven.

Az 1888-as év Lánycsókon az oktatásügy területén nagy változást hozott, a Dózsa utca 4. alatt három tantermes iskola épült.
A képen látható épület ezen iskola helyén épült fel, amelyet önkormányzatunk folyamatos felújítással a mai napig megtartott külső megjelenésében. Az épület ma 13 tanteremmel, 247 gyermeknek biztosítja az oktatást, német nyelvű és művészeti oktatást egyaránt.

Mint a dualista Magyarországon általában, Lánycsókon is a 19. század volt a helyi polgári kezdeményezések első fénykora. 1870-ben alakult az olvasóegylet, később az első önkéntes tűzoltó egyesület, a római katolikus gazdasági és olvasókör, majd a keresztény kör kezdte meg működését. A két világháború között főként a leventemozgalom érdemel említést, 1920-1944-ig működött, s az 1927-ben épült Népház lett tevékenységük központja. Gazdakör, katolikus leányegylet, lövészegyesület és Volksbund is létezett Lánycsókon.
A másfél évtizeddel ezelőtti rendszerváltás újabb sikerkorszakot hozott. Már korábban kiépült a vízvezeték, ekkor a szennyvíz- és a vezetékes gázhálózatrendszer következett. Szilárd burkolatú utak, járdák épültek, elkészült a Mohácsra vivő kerékpárút. Új lakóházak sokasága készült el az újnegyedben (UTCANEVEK). 1992-ben kábel-tv hálózattal és jól felszerelt sportcsarnokkal gyarapodott a falu.
A település áru-ellátottsága megfelelő: kellő számú üzlet, illetve áruház szolgálja az igényeket.
A lakosság egy része mezőgazdasággal foglalkozik, többen dolgoznak Mohácson és a környező nagyüzemekben, de jelentős számú helyi vállalkozás is működik.

Olvass tovább