Lánycsók
Szakmai beszámoló
Elnyert összeg: 2.174.330.-Ft
A Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola a HAT-KP-1-2021/1-000368 pályázati azonosítóval ellátott pályázat keretében Királyok és fejedelmek útján Kolozsvártól Déváig, a Tordai-hasadékkal címmel Határtalanul! program tanulmányi kirándulás hetedikeseknek programban vett részt.
Célunk az, hogy kapcsolatot teremtsünk az érintett tájegységek magyarságával és erősítsük egymásban az együvé tartozás érzését. Nagyváradi séta, kolozsvári városnézés, Torda, Nagyenyed híres kollégiuma, Gyulafehérvári székesegyház, Déva, Vajdahunyad, Marosillye, Arad - csupa olyan helyszínt kerestünk fel, melyek valamilyen módon fontos szerepet játszottak uralkodóink életében.
Előkészítő fázis:
Az utazást a 7. évfolyamosokkal a digitális témahét keretében 2022.04.04-08. között készítettük elő. Az intézménybe járó hetedikesek a tanulmányi kirándulás előkészítéseként a digitális témahéten foglalkoztak Erdéllyel. Áttekintettük a külhoni magyarsággal kapcsolatos tudnivalókat, különös tekintettel a meglátogatandó területre vonatkozóan. Témaként ismertetésre kerültek a Trianoni-döntés előzményei és következményei, foglalkozunk máig tartó hatásaival. Bemutatásra kerül Lánycsók község székelyföldi partnerkapcsolata is. A tanulók ismerkedtek Erdélyhez köthető mondákkal, énekekkel, táncokkal. Különböző digitális platformok adták a keretet a témához (pl.: Google Maps, NearPod, Kahoot, Wooclap, PPT, LearningsApps, Wordwall...).
Tanulmányi kirándulás:
Az utazás 2022. 06.07-10. között valósult meg. Az eredeti létszám 22 fő volt (20 diák és 2 kísérőtanár), de egy tanuló hajnalban az utazás napján heveny hasmenés miatt az utazást lemondta.
Az utazás az iskola utazási irodával valósította meg, a Csillagösvény-Utazás Kft.-vel (8000 Székesfehérvár, Pozsonyi út 23., adószám: 22777289-2-07). Az utaztatót is az iroda intézte, a Horváth és Társa Kft szállította a résztvevőket.
Szállás a három éjszaka során változott, először Kolozsvárott a Heltai Gáspár Alapítvány által működtetett Ifjúsági Szálláson volt, majd Torockón az Ágota Panzióban, utolsó éjszaka pedig Csernakeresztúron Adél Panzió és partner vendégházaiban.
1. nap: 2022.06.07, kedd
Lánycsókról indulva, Ártándnál átkelve a határon, Nagyváradon meglátogattuk a római katolikus székesegyházat, mely előtt megkoszorúztuk Szent László király szobrát és előadást tartottunk életéről, majd sétát tettünk a belvárosban, melynek során érintettük a Bémer és Szent László teret, a Fekete Sas Palotát, a Városházát, és sétáltunk a Körös-parton. Rövid fotószünetet tartottunk Erdély kapujában, a Király-hágón, ahonnan káprázatos panoráma nyílik Erdélyországra. Majd Bánffyhunyadon, Kalotaszeg központi településén meglátogattuk a 13. századi, impozáns református templomot, amelyet belül a jellegzetes kalotaszegi szőttesek díszítik. különleges értéke a részben a 16., részben a 18. századból való, csodálatos, festett fakazettás mennyezete. A templomkertben megtekintettük a Szent Koronát mintázó Millenniumi Emlékművet és a bánffyhunyadi Magyar Hősök Emlék-kövét, valamint azt a kőasztalt, amely mellett Ady, Babits, Kós Károly és Petőfi is alkotott bánffyhunyadi látogatásaik alkalmával. Este érkeztünk meg Kolozsvárra, ahol elfoglaltuk a szállás és meleg vacsorát kaptunk. A tanulókkal Ady verseket és Petőfi verseket elevenítettünk fel az este folyamán.
2. nap: 2022.06.08, szerda
Reggeli után bepakoltunk a buszba, felvettük a szendvicsebédet, majd a kincses Kolozsváron sétáltunk, érintve a Szent Mihály templomot, Mátyás király szobrát és szülőházát, Bocskai István szülőházát, a Farkas utcai templomot. Sétáltunk Erdély fővárosában, magába szívva ősi hangulatát. Tordán ismerkedtünk a történelmi központtal. Itt áll az a templom, ahol Európában elsőként törvénybe iktatták a vallásszabadságot és a Sókamaraház. Majd egy mágikus birodalmat fedeztünk fel Erdély mélyében. A tordai sóbányában 13 emeletnyit lépcsőztünk lefele, közben minden emeleten láthattuk a kiásás évét jelző évszámot. A sóbányát a BBC szavazásán pár éve a világ 10 legismeretlenebb és legfantasztikusabb látnivalója közé sorolták. A Tordai-hasadék volt a következő úticélunk, mely a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat. Elfáradva a túrától érkeztünk Torockóra. Mielőtt elfoglaltuk szobáinkat, sétáltunk egyet a szép, egységesen fehérre meszelt házak között, ismerkedtünk a település történetével. Elfoglaltuk a szállásunkat majd megvacsoráztunk.
3. nap: 2022.06.09, csütörtök
A bőséges reggeli és a szendvicsebéd felvétele után ellátogatunk a Torockói Néprajzi múzeumba. Bepakoltunk a buszba, és elindultunk a következő állomásunkra. Nagyenyedre érve megtekintettük a vártemplomot kívülről, amelynek tornya eredetileg a vár őrtornya is volt és az 1200-as évek elején épült. Koszorút helyeztünk el az erődtemplom falánál lévő márványtáblán, melyen egy dátumot látunk római számokkal: 1849 január 8. Több mint 800 ártatlan civil halt meg, amikor román népfelkelők lerohanták a várost. A Bethlen Gábor fejedelem által több mint 400 éve alapított, ma az ő nevét viselő református Kollégiumba látogatva említést tettünk Apafi Mihályról, aki ide helyeztette át a kollégiumot Gyulafehérvárról, Kőrösi Csoma Sándorról, aki a kollégium jeles tanulója volt, Bethlen Gáborról, akinek uralkodása alatt Erdély fénykorát élte és másokról. A református kollégium udvarán felidéztük azt a bizonyos két fűzfát, melyeket már jól ismertünk, hiszen a buszban előzőleg felolvastuk Jókai Mórnak a nagyenyedi két fűzfa című elbeszélését is. Az udvaron magyar ajkú diákokkal beszélgettünk. Megemlékeztünk a román terror elleni védelemben elesett 30 kollégiumi diákról is. Majd Gyulafehérvárra látogattunk. Az Erdélyi Fejedelemség hajdani fővárosában, az 1009-ben alapított püspökség központjában megtekintettük a fejedelmi palota épületét, a püspöki palotát és a csendes főhajtásra késztető, 13. században épült, egykori püspöki, ma érseki székesegyházat, melyben a Hunyadiak síremlékei, Márton Áron püspök sírja, Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem gazdagon díszített kőszarkofágjai láthatók, altemplomában az erdélyi történelem nagyjai nyugszanak. Sétáltunk egyet a város hangulatosan erődített óvárosában. Később Déván ismerkedtünk a Böjte Csaba nevével fémjelzett, Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott és a nehéz sorsú gyerekeknek otthont, családot adó intézménnyel. Átadhattuk adományunkat. A tanulók számára nagyon érdekes volt, hogy az ide érkező csoportokat diák idegenvezetők szokták körbekísérni, a rövid intézményi bemutatás végén kérdezni is lehet a náluk nevelkedő gyerektől. Nehézségbe ütközött számunkra a dévai vár megtekintése, ugyanis eleredt az eső, így a lépcsőkön nem tudtuk közelebbről megszemlélni a várat, csak lentről a parkolóból. Mivel még a szállást nem tudtuk elfoglalni, az eső miatt a városban nem tudtunk sétálni, ezért az előzetes tervekkel ellentétben nem a 4. napon, hanem a 3. napon utaztunk Vajdahunyadra, a „Várak királyához”, a Hunyadi-Bethlen kastélyhoz. A Hunyadi János apja, Vajk kenéz által épített vár 1618-ban került az iktári Bethlen család tulajdonába. Bethlen Gábor átalakíttatta és külső védművekkel erősíttette meg, majd az uradalommal együtt unokaöccsének, Bethlen Istvánnak adományozta. Ezután Csernakeresztúron elfoglaltuk a szállásainkat, majd megvacsoráztunk.
4. nap: 2022.06.10, péntek
Reggeli után elpakoltuk a szendvicsebédet, buszba pakoltunk, majd Marosillyén Bethlen Gábor szülőhelyét, a Bethlen-kastély épen maradt lakótornyát néztük meg. A Bethlen Ház, egyike azon dél-erdélyi műemlék épületeknek, amelyet a Böjte Csaba ferences szerzetes Szent Ferenc Alapítványa mentett meg, amely régiónk egyetlen magyar történelmet és kultúrát ápoló műemléke, így vált szimbólumává az itt élő szórvány magyarságnak. Mivel a dévai vártúra elmaradt, a Solymos várához meredek úton mentünk fel, amely egy 252 méter magas hegyen áll. A belső vár 35×22 méteres. Legkorábbi része az öregtorony. A várudvar északi oldalán álló reneszánsz palota Izabella királyné idejéből származik, rajta az ún. Izabella-balkonnal. A déli oldalon található a lovagterem és a várkápolna. Aradra érkezve főhajtással tisztelegtünk az Aradi vértanúk emlékművénél, majd megismerkedtünk a várossal. Elsőként megnéztük az egyik legnagyszerűbb magyar szoborcsoportot, Zala György monumentális alkotását, a hányattatott sorsú, 1848/49-es szabadságharc mártírjainak emléket állító Szabadság-szobrot, melyet 1890-ben állítottak fel több 10 ezres tömeg jelenlétében. 1925-ben bontották el, majd hosszas huzavona után, 2004-ben állítottak fel újra a Megbékélés parkban. A város nevezetességeit is megismertük: az egykori Szabadság-teret, a gyönyörű, neoklasszicista Városházát, a különböző építési stílusban épült belvárosi palotákat, egykori Fehér Kereszt fogadót; a Bohus palotát és a Kultúrpalotát, a Színházat, ahol Ferenc József is megfordult, a Református Templomot, ahol Horthy Miklós és Edelsheim Ilona tartotta az esküvőjét, és a hatalmas, belvárost uraló Minorita Templomot, ahol évtizedekig rejtegették a Szabadság-szobor épen maradt darabjait. Ezután fáradtan, de rengeteg élménnyel gazdagodva hazautaztunk.
Záró/értékelő fázis:
A projekt zárásaként a 7. osztály tanulói 2022. 06. 14-én, kedden egy egész napos témanapot tartottak a nemzeti összetartozásról, ezeken az órákon értékelték a projektet. A témanapon belül lehetőséget adtunk arra, hogy 2 tanítási óra keretében az érdeklődő szülők számára is értékeljük a kirándulást, felelevenítjük a szép emlékeket és felidézzük a tanultakat. Megbeszéljük, hogy milyen útravalót adott nekünk ez a kirándulás a jövőt illetően. Sajnos egy szülő sem vett részt ezen az eseményen. Egész tanítási napot felölelő témanapot szerveztünk a nemzeti összetartozás témájában. Iskolai Kahoot-kvízt rendeztünk, évfolyamonként külön-külön a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismeretekkel kapcsolatban. Kiscsoportokban a hetedikesek végiglátogatták a felső tagozatosokat, és fényképek vetítése által számoltak be élményeinkről, az érintett évfolyamok tanulóinak életkorához igazítva, egyben ismeretterjesztő órát tartottak számukra a Kárpát-medence magyarságáról. A programokon résztvevők élménybeszámolót tartottak otthon is, az általunk átadott fotók segítségével, ezzel is minél több emberhez eljuttatva a programon tanultakat.